Az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés nagyban meghatározza a mai képét a városnak. A rengés, az utána következő tsunami és tűzvészek csaknem az egész várost elpusztították. Képzeljünk el egy mélyen hívő társadalmat November 1.-én mindenszentek napján 1755-ben. Az emberek az elhunyt hozzátartozóikat látogatják a temetőkben majd a templomokba tartanak imádkozni. És akkor 9 óra 40 perckor olyan erővel remeg meg a föld amilyet előtte előtte még senki sem tapasztalt. Lisszabonban akkoriban nem volt ismeretlen fogalom a földrengés, 1724-ben, és 1750-ben is történt egy-egy, azonban az erősségük messze elmaradt az 1755-östől. Az elmúlt 100 évben világszerte dokumentált legerősebb földrengések - link - 8.6-tól 9.6-ös erősségig terjedtek. A lisszaboni a becslések szerint 8.5 és 9.0 között lehetett.
Korabeli Illusztráció
Visszatérve a mondottakhoz, az emberek többsége a templomokban imádkozik, sokuknak esélyük sincs a túlélésre. Mivel már akkor is szokás volt gyertyát gyújtani mindenszentek napján, ezért a rengések után szinte egyből kitör a tűzvész. A túlélók a Baixa nevű városrészre menekülnek a mai Praça do Comércio közelébe a Tejo folyó partjára.
Praça do Comércio manapság
Velük a rengések után negyven perccel jelentkező tsunami fog végezni. Mit is gondolhatott a kor embere egy ilyen katasztrófa után amire a józan ész nem tudott magyarázattal szolgálni? Földrengés, tűzvész, tsunami. Egy kereszténységre épülő társadalom könnyen párhuzamot találhatott a bibliai Szodoma és Gomora történetével. Lisszabon egy híresen gazdag város volt, és a spanyolokhoz hasonlóan a portugálok is "tűzzel és vassal" terjesztették a kereszténységet a gyarmati birodalomban. Egy kis önvizsgálat után a túlélők könnyen találhattak indokot Istennek a város elpusztítására. Erre a teóriára csak rásegít, hogy az egész városból két negyed marad viszonylag sértetlen: Alfama és Moraria. Ez a két negyed a muszlimok, zsidók, és a társadalom peremén élők lakhelye. A földrengés nagy hatással volt az európai gondolkodásra, sok szemtanú beszámolója jelent meg az újságokban. Neves irodalmi személyek vitatták írásaikban az eseményt. Voltaire egy versében elismerte a gonosz létezését, az embert pedig gyengének és boldogtalan sorsra ítéltnek nevezte.
A földrengés után azonnal I. József király főminisztere, Marques de Pombal vette kezébe a város újjáépítésének irányítását. Pombal első intézkedése ez volt: "Temessék el a holtakat és adjanak enni az élőknek”. A város újjáépítése azonban már egy másik történet.
Tisztán emlékszem rá, hogy a lánchídon sétáltam amikor két turista valami iszonyatosan furcsa nyelvet beszélt előttem. Akkoriban az is nehézséget okozott, hogy az olaszt és a spanyolt megkülönböztessen egymástól, de erről a nyelvről még azt sem tudtam eldönteni, hogy szláv vagy latin gyökerei vannak-e. Amikor megérkeztem Portugáliába leesett, hogy portugált hallottam anno a hídon. Az én fülemnek úgy hangzott mintha a francia és az orosz mostohagyereke lenne. Most, hogy már többé-kevésbé beszélem megtaláltam a szépséget benne, de első hallásra nem volt túl kellemes. Összesen 220 millió ember beszéli anyanyelvként, 184 millió Brazíliában, 17 millió Afrikában, 11 millió az anyaországban és további 6 millió a világ egyéb részein, ezzel a spanyol után a második legelterjedtebb újlatin nyelv. Egyúttal a hatodik legbeszéltebb nyelv világszerte, és a legbeszéltebb a déli féltekén. A mai napig hivatalos nyelv az összes volt Portugál gyarmaton, azaz: Brazíliában, Angolában, Mozambikban, a Zöld-foki szigeteken, Kelet-Timorban, Bissau Guineában, Makaóban, és Sao Tomé és Principében. Két fő nyelvjárása létezik, a Brazil és az európai portugál, nyelvtanilag csak nüansznyi különbségek vannak, kiejtésben viszont annál nagyobbak. Sajnos nem találtam normális videót a két akcentus bemutatására, de itt egy-egy népszerű brazil és portugál sláger.
Ezt mostanában rongyosra játsszák a rádiók itt Portugáliában
Ezt nem kell senkinek sem bemutatni gondolom. (Brazil)
Nagy különbség van a kiejtésben, de ez egyáltalán nem akadályozza meg a kommunikációt. Sőt, igazából egy spanyol és egy portugál is képes többé-kevésbé egy normális beszélgetésre úgy, hogy mindegyik csak a saját anyanyelvét használja. Magyarként furcsa megérteni, hogy mennyire könnyen tudnak kommunikálni egymással a latin nyelveket beszélő emberek. Vicces látni, hogy amikor olasz, spanyol, francia vagy román Erasmus diákok érkeznek ide, és pár hónap múlva folyékonyan beszélnek. Azt azért nem mondanám, hogy portugálul beszélnek, inkább ebből valamiféle keveréknyelv szokott kisülni, ami az anyanyelvük és a portugál között van félúton.
Nézzük a legfontosabb kifejezéseket: Bom Dia! - Jó reggelt! Boa Tarde! - Ezt dél után mondják köszönés gyanánt. "Szép délutánt" lenne tükörfordítással. Boa Noite! - Jó estét! Obrigado vagy Obrigada - Köszönöm. Férfiak az előbbit, hölgyek az utóbbit használják. Com Licença - Elnézést. Um Imperial se faz favour! - Egy sört legyen szíves! A conta se faz favour! - A számlát legyen szíves! Desculpa - Bocsánat. Talán ezek a legfontosabbak, ennyivel már jó benyomást lehet tenni a helyiekre.
Jelen állás szerint Budapest-Lisszabon között csak az állami Portugál légitársaság - TAP- üzemeltet járatokat, de szerencsére ez már nem lesz sokáig így mert 2015 márciusától a Wizzair is indít gépeket amire már most lehet jegyeket foglalni.
Valószínűleg a Tap dolgozók igyekeznek akklimatizálni a magyar turistákat mert a járatok szinte mindig késnek valamennyit. Akinek nem számít az idő, a pénz viszont annál inkább annak javaslom ezt az oldalt. Átszállással és félnapos várakozással valamelyik európai reptéren elég sok pénzt lehet spórolni.
A lisszaboni reptér közel van a belvároshoz. A város kijjebb eső kerületeiben egész nap lehet hallani a repülők hangját amit én kifejezetten kedvelek, de el tudom képzelni, hogy az ott élő emberek mindennapjait megkeseríti. A reptér közelségéből adódóan a belvárosba bejutni pofonegyszerű. A taxi ára körülbelül 15€, de a metro is tökéletes választás. Egy vonaljegy 1.40€-be kerül, és a kihelyezett automatákból egyszerűen hozzá lehet jutni. A gépeket mindenhol át lehet állítani angolra. Egy egész napos jegy 6 euroba kerül és ezzel mindenféle tömegközlekedési eszközt használhatunk. A metróhálózat jónak mondható, a város minden fontos helyét könnyedén meg lehet közelíteni vele, három vonal létezik: "Verde" zöld, "Vermelha" piros, és "Amarella" sárga. Ami fel fog tűnni, hogy a budapestihez viszonyítva sokkal ritkábban jár, megesett már, hogy nyolc percet kellett rá várnom. Beértünk a belvárosba, a következő bejegyzésben veszünk egy gyors portugál nyelvleckét hiszen a jó utazó igyekszik megszólalni az ország nyelvén. Até Já!
